Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan

Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2021. április 26. | ingatlanjog

Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan gondolják azt, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlanokat nem lehet adni-venni. Pedig ezek az ingatlanok is forgalomképesek, bár a teher miatt az értékük kevesebb, mint a hasonló adottságú, ám tehermentes ingatlanoké.

A haszonélvezet mindig határozott időre szól. Ennek időtartamát vagy jogszabály határozza meg, vagy a felek közötti szerződés. A haszonélvezeti jog legismertebb formája a holtig tartó haszonélvezeti jog. Gyakran találkozhatunk az özvegyi jog fogalmával is, ami a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint az örökhagyó házastársát az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon lévő holtig tartó haszonélvezeti jogot jelenti. Fontos tudni, hogy ingatlanon keletkezett haszonélvezeti jog esetében elengedhetetlen annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

Ha olyan ingatlant akarunk megvásárolni, amelynek tulajdoni lapján a teherlapon (III. rész) haszonélvezetre utaló bejegyzés található, akkor mindenképp számolni kell az annak megszüntetésével járó költségekkel és/vagy idővel. Ha az eladó a saját költségén vállalja megszüntetni a terhet, az a vásárlót csak annyiban érinti, hogy emiatt időben elhúzódhat az adásvétel. Ha az eladó haszonélvezettel terhelten adja el az ingatlant, akkor a vevő feladata, hogy a haszonélvezeti jog jogosultjával megegyezzen a vagyonértékű jog megvásárlásáról.

A haszonélvezeti jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) határozza meg. Az Itv. 72. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

• Amennyiben meghatározott időre szóló haszonélvezeti jogról van szó, akkor annak értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az életkor szerinti többszörösét.
• A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse.
• Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:
  ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
  - 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  - 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  - 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  - 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Ha a haszonélvezetről ingyenesen mond le annak jogosultja, akkor az ajándékozásnak minősül.

A haszonélvezeti jog vagyonértékű jog, így megvásárlásakor vagy ajándékozás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonszerzési illeték általános mértéke 4%, az ajándékozási illetéké 18%. Az illeték megfizetése alóli kivételeket az Itv. tételesen felsorolja.

« vissza az előző oldalra