Vagyonátruházás illetékmentessége testvérek között

Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2022. június 15. | ingatlanjog

Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020. július 8-án lépett hatályba a családon belüli vagyonmozgások illetékmentességének kiterjesztése céljából elfogadott jogszabálymódosítás, amely a mentességet kiterjeszti a testvér öröklésére és ajándékozására is.

blog illusztráció

Ha a családon belüli vagyonmozgásokat vizsgáljuk, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezései szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha

A korábbi szabályozás szerint mentes volt az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés. Ez érvényes volt az öröklési illetékre is, az örökhagyó egyenes ági rokona, valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész is mentes volt az öröklési illeték alól.

Ezt a mentességet terjesztette ki a jogalkotó 2020 nyarán az örökhagyó testvére által megszerzett örökrészre, valamint az ajándékozó testvére által megszerzett ajándékra.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a hatályba lépett könnyítés a testvérek közötti visszterhes vagyonátruházás során megszerzett vagyonra továbbra sem vonatkozik. Ennek megfelelően, ha testvérek adnak el egymásnak például ingatlant vagy tulajdoni illetőséget, illetve testvérek kötnek egymással például tartási vagy életjáradéki szerződést, az ilyen tulajdonátruházások után a szerző félnek meg kell fizetnie az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Az egységes jogértelmezési gyakorlat kialakítása érdekében bekerült az Itv.-be a testvér meghatározása is. Eszerint, a testvér „az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával)”.

« vissza az előző oldalra