Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2021. január 20. | családjog
Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amit a köznyelv válásnak hív, azt a jogi szaknyelvben házassági bontópernek nevezik. 2018 óta új fejlemény, hogy a házasság felbontásával kapcsolatos bírósági eljárásnak nem része a felek vagyonának megosztása. A házastársi vagyonközösség megszüntetése külön eljárásban történik, és nem szükséges hozzá bíró közreműködése.
A házasság alapvetően valamelyik fél haláláig tart. Azonban, ha az még a felek életében teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja. A bontóperek két részből állnak, egyrészt a bíróság felbontja a helyrehozhatatlanul megromlott házassági köteléket, másrészt rendezi a járulékos, például a szülői felügyelettel kapcsolatos kérdéseket.
A házasság felbontása közös megegyezéssel
Minden ilyen irányú problémával hozzám forduló ügyfelemnek azt ajánlom, hogy bármilyen nehéznek tűnik, a feleknek mindenképp arra kell törekedni, hogy megegyezzenek a házasságuk felbontásáról és a járulékos kérdésekről. Így elkerülhetik, hogy egy elhúzódó, érzelmileg megterhelő és jelentős költségekkel járó pereskedés útján vessenek véget kapcsolatuknak. A bíróság a házasságot az annak megromlásához és az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a bíró nem fogja a váláshoz vezető tényeket, okokat és összefüggéseket feltárni. Nem fog a felek számára kínos kérdéseket feltenni, és nem kell azokra még kínosabb válaszokat megfogalmazni.
Ezért érdemes még időben ügyvédhez fordulni, aki közvetítő tevékenysége révén segít megállapodni a vitás kérdésekben, és ezt a megállapodást okiratba is foglalja. Egy alapos, minden részletre kiterjedő egyezséggel kiküszöbölhetők a felek közötti félreértések, és egy ilyen megállapodás alapján a bíróság kimondja a házasság felbontását. A feleknek a következő kérdésekben kell megállapodniuk:
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata (nem a házastársi vagyon megosztása!),
- valamint (ez iránti igény esetén) a házastársi tartás.
Ha létrejött az egyezség, akkor azt a kereseti kérelemhez mellékelni kell, és a feleknek az egyezség jóváhagyását kell kérni a bírótól. A felek megállapodása – a gyermektartást és a szülői felügyeletet kivéve – kötelező a bíróságra, bár az egyezség befolyásmentességét vizsgálja a bíróság.
A tényfeltárásos válás
Ha a házastársak nem tudnak megállapodni a fentebb felsorolt kérdésekben vagy azok valamelyikében, akkor a tényfeltárásos eljárásra kerül sor. Ebben az esetben a bíróságnak fel kell tárni a házasság végleges megromlásához vezető okokat. A bíró konkrétan foglalkozik a vitás kérdésekkel, és ha szükséges, tanúkat, szakértőket rendelhet ki, akár a közös gyermekeket is beidézheti a tárgyalásra. A járulékos kérdések egy részében a bírói gyakorlat relevánsként értékeli a házasság megromlása folyamatában a felek kötelezettséget sértő magatartását, amelyre vonatkozóan bizonyítás is folytatható. Ez a szülői felügyeletre, a gyermektartásra vagy a lakáshasználat kérdésére lényeges hatással lehet. Sajnos, a tényfeltárásos bontóper akár évekig is elhúzódhat, és az ügyvédek és szakértők költségeit mind a feleknek kell viselnie.
Fontos tudni, hogy a per során az első tárgyaláson személyesen meg kell jelenni, még akkor is, ha ügyvédet fogad az ember. A polgári perrendtartás minden perre egységesen rendeli alkalmazni a per megszüntetését, ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg. Az első tárgyaláson a bírónak meg kell hallgatnia a házastársakat és meg kell próbálnia kibékíteni őket. Ezt egyébként akkor is meg kell próbálnia, ha a felek közös megegyezéssel kívánják felbontani a házasságukat.