Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2026. május 12. | ingatlanjog
Nem a megszokott mértékben kell személyi jövedelemadót kell fizetni a megszerzett jövedelem után, ha az ajándékba kapott ingatlant a szerzést követő öt éven belül eladja a tulajdonosa.
Ismert, hogy ha ingatlant értékesít valaki, akkor a szerzést követő öt éven belül a keletkező jövedelem után főszabály szerint 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Ugyanakkor nem mindegy, hogy az érintett ingatlant vásárolta, örökölte vagy ajándékba kapta az eladó. A szerzés jogcíme és körülményei meghatározzák az adó alapjául szolgáló jövedelem számítását. Ezekről és a fizetendő adó mértékéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket: a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan esetében a csereszerződésben rögzített érték, a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg, valamint helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár.
Ugyanakkor a jogszabály arról is rendelkezik, ha a szerzési érték a fentebb felsorolt esetekben nem állapítható meg, illetve az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történt, akkor a megszerzésre fordított összegnek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett értéket kell tekinteni.
Öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket kell a megszerzésre fordított összegnek tekinteni.
Azokban az esetekben, amikor az ajándékozást követően kellett illetéket fizetni (például nem közeli hozzátartozótól kapott ingatlan esetében), akkor az ingatlan megszerzésére fordított költségnek az ajándékba kapott ingatlan forgalmi értékét kell tekinteni, azt az értéket, amely alapján az illetéket kiszabták. A fizetendő személyi jövedelemadó számítása hasonló a vásárolt ingatlanéhoz: a bevételből le kell vonni az ajándékozási szerződésben szereplő forgalmi értéket, valamint le lehet vonni a számlával igazolt értéknövelő beruházások költségeit (például utólagos hőszigetelés, nyílászárócsere), valamint a szerzéssel és az eladással kapcsolatos költségeket (például ügyvédi munkadíj, vagyonátruházási illeték).
Fontos és lényeges különbség, hogy ha az ingatlan szerzésekor az illetékügyi hatóság nem szabott ki illetéket (például szülőtől, házastárstól, testvértől kapott ingatlan esetén), akkor az ajándékozási szerződésben szereplő forgalmi érték nem tekinthető az ingatlan megszerzésére fordított összegnek. Ezekben az esetekben a megszerzésre fordított összeg az ingatlan eladásakori, azaz az ingatlan átruházásából származó bevétel 75 százaléka lesz, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. A jogalkotó a bevétel 75 százalékát átalányköltségnek tekinti, nincs lehetőség tételes költségelszámolásra. Így az eladó nem vonhatja le sem a számlával igazolt értéknövelő beruházások költségeit, sem a szerzéssel és az eladással kapcsolatos költségeit. A személyi jövedelemadó alapja, tehát, az ingatlan eladásából származó bevétel 25 százaléka lesz.
Ingatlanjoggal kapcsolatos ügyekben forduljon hozzám bizalommal, ez irodám egyik szakterülete.
Hívjon: +36-70-708-5635