Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2021. március 18. | szerződések
Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amit a hétköznapokból kaucióként ismerünk, azt a jog óvadéknak hívja. Többek között bérleti és lakásbérleti szerződések esetén találkozhatunk vele, a szerződés egyik biztosítéka, a bérlő kötelezettségei teljesítésének biztosítására szolgáló egyik ismert módszer.
Az óvadék a bérbeadó számára szolgál biztosítékul. Ha a bérlő nem teljesíti a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét vagy kárt okoz, akkor a bérbeadó az óvadékból kielégítheti a szerződés alapján fennálló követeléseit. Ingatlanbérlet esetén kaucióként jellemzően pénzóvadékkal találkozhatunk, de a Polgári Törvénykönyv lehetőséget teremt arra, hogy értékpapír, fizetésiszámla-követelés vagy jogszabályban meghatározott más vagyontárgy is szolgálhasson óvadékul.
Az óvadék úgy jön létre, hogy a bérleti szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a bérlő a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Ez pénzóvadék esetén történhet készpénzátadással vagy a bérbeadó bankszámlájára történő átutalással. A lényeg az, hogy az óvadék ténylegesen a bérbeadóhoz kerüljön, ő rendelkezzen felette.
Az óvadék létrejöttének másik feltétele, hogy az átadott pénz, értékpapír vagy más vagyontárgy óvadéknak minősüljön. Ezt a bérbeadónak és a bérlőnek a megállapodásukban egyértelműen rögzíteniük kell.
A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy ha lakásbérlet esetén az óvadék összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.
A bérbeadó akkor használhatja az óvadékot, ha a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti határidőben, például nem fizeti meg a bérleti díjat, nem rendezi a lakás közüzemi díjait stb. Vagy megtörténhet az is, hogy a bérlő kárt okoz a lakásban, például egy házibuli során megrongálódik a főbérlő által biztosított bútorzat. A kaució felhasználására ilyenkor is sor kerülhet. Ezekben az esetekben a bérbeadó a követelését az óvadékból kielégítheti.
Nyilvánvaló, hogy a bérbeadó kizárólag indokolt esetben használhatja fel az óvadékot. Az nem az ő pénze, vagyis nem költheti el szabadon.
A lakásbérlet megszűnésével a bérbeadó köteles az óvadékkal elszámolni. Ha a bérlő eleget tett bérleti díj fizetési kötelezettségének, kifizette a közüzemi számlákat, illetve nem okozott kárt a lakásban, akkor az óvadék visszajár.